Egy meleg, augusztusi nap esküvői fotóival töröm meg a blog csendjét. Nem meleg… Nagyon meleg… De mégis szerettem. Hogy miért? Hát Cili és Zoli miatt. :)
Az ő történetük 2009-ből indult… :) Akkor fotóztam Dóri és Tibi esküvőjét Tihanyban, amit nagyon szerettem, bár az augusztus elsejei szombaton három órán át araszoltam az autópályán mire megérkeztem. Dóriék ajánlottak tovább Szabináéknak, akik jóformán szomszédaim voltak akkortájt, és náluk az egy éves kis Fruzsit fotóztam. Szabina pedig tovább ajánlott Ciliéknek. Ilyenkor örülök igazán, mert az ajánlás azt jelenti, hogy tényleg szeretitek a képeimet. :) Szóval örülök, és köszönöm Nektek! :)
De vissza Cili és Zoli esküvőjéhez
Több ponton is dicséret illeti őket. Először is: annak ellenére, hogy a napot a kreatív fotózással kezdtük, ők nem késtek el. Ez fontos, mert amikor a fotózás az első, azt lazábban veszik a párok, és rendszerint késnek a megbeszélt időponthoz képest. Ők nem. :)
A második dicséret Cili egyszerű, de gyönyörű ruháját illeti. Felül gyűrt anyag, mell alatt barna masnival, egyszerű, egyenes szoknyával. Ha nem lenne tökéletes, akkor szólok, hogy a cipőn is volt egy kis barna masni. :)
Dicséret illeti a nyugalmukat is. Bár Zoli szerint Cili ideges volt, egyáltalán nem látszott rajta, mintha egy átlagos szombat délután lett volna. 
Amikor bemásznak hűsölni a szökőkútba… Ezért is dicséret jár. :) Sok menyasszony még a fűre sem mer rálépni, mert félti a ruhát, cipőt. Én lepődtem meg a legjobban, amikor halkan megjegyeztem, hogy jól mutatnának a szökőkútban, és egy perc múlva már bokáig álltak a vízben. :)
A következő dicséret pedig az étterem kiválasztása: A Vakvarjú. Eredetileg a budaiban szerették volna tartani a csendes, családias vacsorát, de pesti lett belőle. A budaiba és a Kopaszi gátra rendszeresen járunk mi is és szeretjük, és most a pesti Vakvarjú is ötösre vizsgázott. :)
Ha végig görgettétek a képeket, az utolsónál majd emlékezzetek erre: Daubner… :) Érdekes, hogy idén, a kedvenc balatoni esküvőmön találkoztam először a Daubner névvel, azóta pedig rendszeresen visszaköszön, talán nem véletlen… :)
És a legfontosabb kellék az esküvői fotózáshoz…
A fény… Nagyon szép időnk volt aznap, az épületek gyönyörű lágy fényt vertek vissza nekünk derítésként, műteremben sem világíthattunk volna szebben. :) Beszéljenek a képek! Szépek voltak, ugye? :)
