Dóri története lassan egy évre nyúlik vissza… Az anyukája szerette volna meglepni karácsonyra egy portréfotózásra szóló ajándékutalvánnyal őt és húgát is. Ez valami miatt akkor nem jött össze, de aztán elérkezett a tavasz, és az újabb apropó: Dóri szülinapja.
Jó alkalom volt pótolni az utalványt és a fotózást, a hosszú tél miatt pedig valószínűleg úgysem fotóztunk volna sokkal korábban szabadtéren. :)
A fotózásnál nagy segítség volt Réka, Dóri tesója, aki alkalmi stylist volt és a legnagyobb mosolyokat is neki köszönhetjük. Köszönjük! :)
Egyébként nem tudom miért írok olyan kevés blogbejegyzést a portréfotózásokról, amikor imádom… Valahogy mindig jó hangulatban telik, csomó aranyos, pozitív embert, történetet ismerek meg, feltöltődve és jó alapanyaggal a kártyán érkezem haza. Az esküvőkkel ellentétben időben sem vagyunk kötve, és a modell bárhova leül, lefekszik, mert nem félti a ruháját. :) (Ne értsétek félre, imádom az esküvők teljesen különleges világát is… Csak az egy sokkal kötöttebb „formátum”. :))
Dóri még hasalt is, bár ehhez azért kellett a hétköznap délelőtti időpont, amikor még megtehettük ezt anélkül, hogy egy tucat ember sétált volna be a háttérbe a Kopaszi gáton. :) Talán pont ezek a kedvenceim ebből a sorozatból. A farmerben, mezítláb földön hasalós képek. Természetes és szép. :)
