Az esküvői költségek csökkentése érdekében sok kisebb költségvetéssel rendelkező pár dönt úgy, hogy egy barátot, rokont bíz meg az esküvő fotózásával, akinek van saját digitális fényképezőgépe. Ezzel nagyon nem értek egyet, senkinek sem jó így. A hasznos olvasnivalók oldalon (alul) bővebben is írtam erről korábban, úgyhogy itt most nem fejtem ki újra, de a linkre kattintva el tudod olvasni a bejegyzést.
A történetnek eddig csak azt az oldalát tapasztaltam, amikor a pár szól, hogy egy barát/rokon fog fotózni. Mindig lepergett előttem, hogy utólag sajnálni fogják, de bármit mondok is rosszul jövök ki belőle…
Idén nyáron először szembesültem ezzel a problémával a másik oldalról is, a hobbifotós barát oldaláról, akiből a pár „kikényszeríti”, hogy fotózzon. (Ember legyen a talpán, aki egy mindenre elszánt menyasszonynak nemet mer mondani… :))
Pár nap különbséggel két barátom hívott fel pánikolva, hogy barátaik megkérték, hogy fotózzák az esküvőjüket… Mindkettőjüknek vannak nagyon jó képeik, de hangulatokat, tájakat, bogarakat, virágokat fotózgatnak hobbiból, ami teljesen más műfaj, mint egy esküvő, ami zömében rohanós fotóriporteri munka, némi portréfotózással, és elejétől a végéig maximumot kell nyújtani, gyorsan, jól kell reagálni, és nem lehet hibázni…
Úgyhogy a srácok „kicsit” féltek a feladattól, és ha már rábólintottak (bár maguk sem értik miért), akkor szeretnék jól csinálni.
Tartottunk hát egy esküvőfotós workshop-ot. :)
Abból indultam ki, hogy a gépet már tudják kezelni, így „csak” azokról kell beszélnünk, amire oda kell figyelniük egy rendezvényen riporterként, ami más, ami fontos egy esküvőn, lényegében csupa gyakorlati dolog, amit egy esküvőfotós csak tapasztalatból (vagy egy esküvőfotós baráttól…) tanulhat meg.
Előre készültem, mint egy jó tanár: Összeírtam nekik a legfontosabb dolgokat, de átolvasás után csak még jobban rettegtek… :) Ugyanis lelkiismeretesek. :) Akkor szembesültek vele, hogy tényleg mennyi minden kis apróságra oda kell figyelni. Addig sem vették félvállról, pontosan tudták, hogy komoly feladat és nem elég, ha az embernek van egy digitális gépe, hiszen a gép csak egy eszköz, a képet az ember készíti. Ezt manapság sokan elfelejtik. Ők pontosan tudták, ezért is hívtak fel. Csak így leírva, összefoglalva, egyben látni a sok apró részletet egy kicsit ijesztő volt. Pedig nem az ijesztgetés volt a célom, de jó pap is holtig tanul. Legközelebb majd jobban csinálom. :)
És természetesen ember tervez… Egyikük azt mondta elkövetett minden lehetséges hibát, amit felírtam, a másik pedig képtelen volt bármi aktivitást kicsikarni a párból – holott ők kérték fel, hogy fotózzon…
Mégis azt mondom le a kalappal előttük, mert simán hozták azt a szintet, ami első esküvőjükön elvárható, sőt… Felveszik a versenyt egyik-másik pénzért dolgozó „profi” fotóssal. A legfontosabb területen mindenképpen: hozzáállásban…
Lelkiismeretesség, tanulni akarás, és a „ha már elvállaltam jól akarom csinálni” sajnos sokakból hiányzik, mert egy ilyen barátnak fotózott esküvő után a legtöbben csak a pénzt látják a dolog mögött, de munkát nem akarnak befektetni. Tisztelet a kivételnek, szóval Tomi, Szilárd, büszke vagyok Rátok! De tényleg! ;)