Amióta világ a világ, nem éltünk még ennyire jó körülmények között:
biztonságban, szabadon, tele lehetőségekkel.
Amióta világ a világ, nem éltünk még ennyire
boldogtalanul.
Ezt nem én mondom, sok kutatás jut erre az eredményre. Az oka pedig nem meglepő. Most ugyanis van lehetőségünk összehasonlítani az életünket másokéval. És mi kivel hasonlítjuk össze? Hát persze, hogy azzal akinek jobb, mint nekünk! Holott ha te ezt a posztot olvasod, akkor valójában kevés ember él jobban, mint te, és valószínűleg megvan mindened, amire szükséged van. Valószínűleg még több is.
Olvastam egy kutatásról, ami nagyon megmaradt bennem, de sajnos nem találtam meg melyik könyvben volt, ha valaki tudja, írja meg légyszi! :)
Arról szólt, hogy tartottak egy festő tábort, a résztvevők festhettek, majd a végén hazavihették a két festmény közül az egyiket, amit készítettek. Itt két csoportra osztották őket, az egyiknek azt mondták, hogy később is meggondolhatják magukat és visszacserélhetik a másik képre, a másik csoportnak pedig azt, hogy a döntésük végleges lesz, mert a másik képet valami múzeum raktárában úgy elteszik, hogy azt onnan többet nem lehet elővenni. :)
Mit gondoltok, mi lett az eredmény?
Akik később is dönthettek, állandóan azon agyaltak, hogy rosszul választottak, vissza kéne cserélni. Sosem szerették meg igazán azt a képet, amit hazavittek, akárhányszor ránéztek azon gondolkoztak, hogy a másikat kellett volna választani.
És a végleges döntést hozó csoport? Boldogok voltak, imádták a festményüket, amit választottak, és jó emlék maradt nekik ez az egész.
Milyen furcsán működünk, nem? A lehetőségek valójában boldogtalanná tesznek. :)
A mai világban mindennel ezt csináljuk. Nem szeretjük a lakásunkat, mert lehetne nagyobb. Vagy kertes. Nem szeretjük az autónkat, mert lehetne például Tesla. Nem szeretjük a telefonunkat, mert már kijött az újabb verzió. És a párunkat, mert a boltban láttunk egy helyes pasit, aki biztos süt-főz, mosogat és porszívózik. Cuki kiskutyával…
Az egész életünket belengi az, hogy mi mindenből lehetne jobb, és közben elfelejtjük élvezni, szeretni azt, amink van.
Persze, szeretnék egyszer teraszos lakást, hogy elnyúlhassak olvasni a friss levegőn a délutáni kávémmal. Viszont nagyon megszerettem a mostani, 33nm-es kis panelt, nem akarok költözni. :) Az akkor 25 éves kis Ford Fiestámtól sírva váltam meg, annyira szerettem, és az új(abb) autó is fiesta lett. Kicsi, most már ő is öregnek számít, de szeretjük, és arról beszéltünk, hogy ha ő majd feladja, akkor talán nem is veszünk új autót, mert felesleges, egyre több lesz a bérelhető elektromos autó. Telefonból csak azért vettem újabbat, mert megszületett a kisfiam, és tudtam, hogy a telefon lesz kéznél állandóan, a régi pedig kritikán aluli képeket csinált. Egyetlen szempont volt a telefon vásárlásánál, hogy jó képeket csináljon. A párom pedig 15 éve a párom. Mosogat, és néha porszívózik. Ráadásul én macskás vagyok. Nagyon. És most már ő is. :D
Hogy mi a konklúzió?
Végleges döntéseket kell hozni, amivel elégedett vagy, és nem agyalni a többi lehetőségen, amit elengedtél.
A lufikat nagyon köszi nővéremnek, Csillának, aki zseniálisan rajzol, és rögtön jó példa is lettünk arra, hogy a lehetőségek boldogtalanná tesznek. :)
Elsőre ezeket a lufikat küldte, tetszenek, használtam őket, bár kézi rajzok, papírra készültek, kicsit „pixelesek” lettek. Én ennek ellenére, a maguk tökéletlenségével is szerettem őket, de Csilla „ilyet nem ad ki a kezéből”, megcsinálta őket szépen, géppel. Gyönyörűek lettek, tökéletes ívek, sima vonalak… Betettem őket, és valahogy nem éreztem azt, amit előtte.
Némi győzködés után visszatettem az eredeti, kézi rajzos lufikat, a „szépeket” meg majd használom máskor, egy másik képhez. Kicsit morgott, aztán rábólintott. :)
Én meg boldog vagyok a kicsit tökéletlen, de számomra imádnivaló lufikkal. :)
Ui.:
A képen nem én vagyok… Ez inkább egy “képregényfigura”. Ha úgy tudnék rajzolni, mint Csilla, akkor rajzolnám, de sajnos nem tudok, ezért indulok ki fotóból. Nem célja, hogy realisztikus figura legyen, sőt.
Ui2.:
Osztani kizárólag forrásmegjelöléssel! Köszi!
Hasonló képeket a fotómanipulációk menüpontban tudsz nézegetni!